MAGAMRÓL

Szüleim: édesapám +Tricskó Ferenc asztalosmester (névváltoztatásom:1954), édesanyám Szendrei Erzsébet (1905-1982). Feleségem Sajó Erzsébet Mária nyd. tanítónő, gyermekeim: Tóthné K.Judit (1959), és Andrásiné K.Zsuzsanna (1969), mindketten pedagógusok.

Homrogdon születtem 1930.november 18-án. Sajókazincon és Barcikán (ma: Kazincbarcika) nevelkedtem. Az elemi iskolát (6 osztályt) Sajókazincon, polgáriba Sajószentpéteren, ill. Miskolcon jártam, gépipari technikumot Miskolcon végeztem(1950). Egy éves betegeskedésem után műszaki rajzolóként és művelettervezőként  dolgoztam, mígnem "kiemeltek" a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Kultúrotthonába, ahol 1957. januárban (racionálás címen)  munkaviszonyom megszünt.Egy évi álláskeresés ( lakatos, grafikus,stb) után 1958.-tól 1963-ig tanácsi dolgozó (lakásügyi főelőadó) voltam. Ezalatt 1957-63-ig levelező tagozaton végeztem az ELTÉ-n, s szereztem magyar-történelem szakos tanári, '65-ben bölcsészdoktori, '68-ban filozófia szakos egyetemi oktatói diplomát.

Pártoknak tagja nem voltam. Tagja voltam a miskolci írócsoportnak, kitüntetéseim Szocialista kultúráért,(1984) Kiváló klubvezető (1985), Akadémiai ösztöndíj (1977/78), Miskolc Város Alkotói Díja (2002), tagja voltam az Északkelet-Magyarországi Gazdaság - Kultűra -Tudomány c. folyóírat szerkesztőbizottságának

Szakdolgozatom, majd disszertációm témája Kassák, illetve a modern magyar irodalom volt. E témában   nyertem a kutatási ösztöndíjat.. Az életmű-feldolgozás néhány fejezetét publikáltam, később (2010-ben) Kassák, az "új ember" prófétája címen könyvalakban is megjelentettem..

1963-tól 1968-ig kollégiumi nevelőtanár (ez évek alatt doktoráltam és szereztem filozófiai diplomámat), 1968--tól nyugdíjazásomig (1990) magyart, történelmet és filozófiát (világnézeti kérdések) tanítottam a miskolci 3.sz. később Kós Károly Építőipari Szakközépiskolában.

1950 óta foglalkozom szépirodalommal (novellák, versek és drámák írásával), és helytörténeti kutatásokkal. E tárgykörökben (várostörténet) írásaim (sorozatokban) megjelentek az Északmagyaország, a Déli Hírlap c. lapokban. Tanulmányokat, kritikákat, cikkeket írtam A Napjaink, a Borsodi Szemle, az Irodalomtörténet, az Irodallomtörténeti Közlemények c. folyóiratokban. Ezek száma meghaladja a l00-at.

Így (1978/79)) a Napjainkban megjelent  Miskolci kistükör címen irodalomtörténeti szemlém, mely 1989-ben Miskolci irodalom - Irodalom Miskolcon címmel  könyvalakban is megjelent (a Miskolci Városi Tanács kiadásában), folytatása (Miskolci Irodalom II. a Napjainktól napjainkig címmel) a Miskolci Bölcsész Egyesület kiadásában,  2002-ben.

Helytörténeti kutatásaim: (10 évig a város középiskolás diákjaiból szervezett s általam vezetett kutatókör díjnyertes pályázataiból  (szerkesztésemben) válogatást adott ki a Herman Ottó Múzeum (HOM) Első lépések a történelemben címmel 1988-ban.

10 éves helytörténeti kutatásaim gyüjteményeként a B.-A.Z. Megyei Levéltár 2002-ben a Levéltári Füzetek sorozatában Miskolci (várostörténeti) Kalendárium cím alatt könyvben tette közzé az 1300-1960-ig történt nevezetes eseményeket, mintegy 600-at. (Ezek előbb Miskolci kalendárium cím alatt 52 folytatásban futott az Északmagyarország-ban, 1988-ban. Ugyane sorozat (szépirodalmi szemelvényként) 32 novellisztikus portrém futott e helyi lapban 1987-88-ban, mely Borsodi szép-históriák címmel könyvalakban jelent meg (nagy sikerrel) a Klaviatúra kiadónál 1989-ben
.

További jelentősebb tanulmányaim:

Az Irodalomtörténet 1974/2.. számában jelent meg Bánk, a drámai hős c. tanulmányom (283-305 p.) melyben elsőként bizonyítottam, hogy Bánk nem tragikus hős, (hiszen bukása nem szükségszerű), ahogy a klasszikus tragédia szabályai "megkívánnák"

Helytörténeti, és történészi kutatásaimból eredeztettek egyes történelmi drámáim, (ugyanis 1954-től mintegy 20 drámát írtam, s jelenleg is foglalkozom dráma- és regényírással, ahogy a novellákat és verseket sem mellőztem írói munkálkodásom folyamán.
:
 Megjelentek:

Regények és elbeszélések

PÁVAPÁR (filmregény),  Z Press kiadó, 2007

 Versek

VERSSZÁZAD 
Hátraarc 2007- 1953 
(100 vers a válogatásból)

Drámák:

A sas fiai (drámakötet, Z Press kiadó,2001), benne 3 Rákóczi-dráma: 1.Kurucoknak királynéja Zrinyi Ilona, Thököly és a gyermek Rákóczi drámai háromszöge; 2. Futótűz (a tokaji felkelés,  Rákóczi férfikora) és a 3. címadónak  A sas fiai  (a Rákóczi-fiúk és a rodostói  bujdosók élete/sorsa Rákóczi halála után).

.

Diósgyőri domina (Z Press, 2001.) benne 3 dráma Miskolc történetéből; 1.Diós Gyűrű vára;  István nádor és családja tragédiája Károly Róbert alatt; 2. Diósgyőri domina  (Balassáné Fáncsy Borbála zsarnoksága a város felett); 3.Özvegy Déryné  (Déryné utolsó keserű évei Miskolcon.)

A szobor árnyéka (Z Press,2001.)  Anna nem Júlia (Balassi és Losonczi Anna tragikus szerelme) 2. Juliáda (Szendrey Júlia, Horvát István és Petőfi Zoltán családi élete; 3. A szobor árnyéka; melyben Görgey Artúr családi drámája jelenik meg.

Ezek eleddig még csak könyvdrámák, színházi előadásra nem kerültek. Ahogy nem az darabok minőségének okán)  gépíratban, ill. lemezeken várnak publikálásra, mint az alábbi színműveim is:

ARANY JÁNOS TOLDI trilógiája (Toldi, Toldi szerelme, Toldi estéje (színpadi adaptáció 2 felvonásban,18 képben (1990)

 VÁLTÓ (két dráma egy család  sorsa a rendszerváltásban 1.HÁLAFAL (2 felvonásban,1990), VÁLTÓ (2 felvonásban 2007.) A harmadik még várat magára.

  MÁSOK  (3 vígjáték) 1. Vándorló kutya (zenétlen zenés vígjáték Mednyányszky László  életéből; 2.Mások
(A Krysna-hívők életéből, 3.  Pepita  Egy cigány szépségkirálynő házassága

 MANAPSÁG (3 mai dráma 2-2 felvonásban) 1. Familia (Egy család a munkanélküliségben) 2. Seft Egy szélhámos üzletember kálváriája; 3.

 Három egyfelvonásos 1. Élő múzsa  (Szendrey Júlia megkisértése) 2.Esztergomi epilógus; Balassi Bálint     halála; 3. Rákóczi József, a kis fejedelem

 TOVÁBBI  KIADATLAN REGÉNYEK, ELBESZÉLÉSEK:

 BORÚS KIKELET  (Három cigánykarrier  regénye)

RETUR (elbeszélések, gyüjtése folyamatban)





.

GONDOLATOK 2.

Gondolatok

Kassák. társadalomszemlélete (az osztály- és állam nélküli társadalom) kétségtelenül a trockizmus nyomán hódított nyugati (belga Hendrich de Man, majd az angol Antony Crossland, ill. az Amerikában működő Burnham) „demokratikus szocializmus” eszméjéhez közelít, melynek lényege és célja a kapitalizmusból a szocializmusba való békés átmenet. Azaz az „orosz út”-tal szemben az „angol út” megvalósítása.(„irányított kapitalizmus”, „átmeneti állam”, jóléti állam”,stb.

Ennek lényege leginkább Crossland és Burnham politikai filozófiájában testesült meg, (Burnham: A menedzserek forradalma, 1941.) E szerint a vegyes tulajdonformában (állami és magánszektor) működő gazdaságban a munkás (ki résztulajdonosa vállatának) nem bért, hanem osztalékot kap a részvényei arányában.Így megszűnik a tőkés-munkás osztályellentét (osztályharc), megszűnik az osztályállam mint erőszakszervezet is.Helyét a „managgerek” igazgató tanácsa („igazgatási elit”) foglalja el, melynek tagjai fix fizetést kapnak, e réven hatalmat (azaz kapcsolatot, presztizst) nyernek, s az előléptetésért, nagyobb kapcsolatrendszerért küzdenek, versenyeznek. (Vö: Sándor P. i.m.III. 233-247.l.)

Bibó István kifejezésével élve „az uralom fogalmát felváltja a kölcsönös szolgálatok (azaz: a protekció, K.B.) fogalma, és így indul el a társadalom egy bizonyos értelemben anarchia felé, ahol uralom nincs..s ahol az erőszakszervek megszűnnek a társadalom alapintézményei lenni.” Bibó I. Válogatott tanulmányok III.l971-1979. Magvető.1986.95.l.)

Gondolatok
Nem vallom az egzisztencializmust. A fennálló (regnáló) kapitalizmust nem tekintem "örök", változtathatatlan világállapotnak, hogy az embert általában szorongó, kiszolgáltatott egyednek, individuumnak tekintsem. A sartre-i "lét és semmi" nekem nem tetszik. E szerint az ember a világűrbe dobottan nem változtathat körülményein. (Ld. S.de Beauvoir: A körülmények hatalma), azt passzívan el kell fogadnia. A társadalmi törvényeket az ember(ek) hoztá(k), következésképp ő(k) tudjá(k) azokat megváltoztatni is.(Míg a természeti törvényeket - ilyen vagy olyan módon - csak befolyásolhatják.)
A kapitalizmus a személyiséget puszta egyeddé, idividuummá degradálja; megfosztva őt minden társadalmi értékétől, s kedvenc állataivá nivellálja.
A nouveau roman íróinál, de már Natalie Saraute-nál, sőt, Wirginia Wolfnál is a leírás (a "dolgok" eluralja a dialógust, tárgyiasítja az élményt, a cselekmény, a történet (anekdota) rovására.
A regényből (tán a képzőművészettől elírigyelve) kimúlik az ember, s a tárgyak (kozmikus tárgyak) leírása (esetleg az ember,a hős lelkiállapota, állaőotrajza, pontpillanata) veszi át a főszerepet.(Hiszen a "hős" nem több, mint egy légy vagy egy hópehely").Vö.Chirico
ember nélküli városképei,Léger gépemberei, Jiri Volker bakancsai,stb.
De én nem vagyok ennyire reményvesztett.
Én hiszek egy jobb jövőben, ahol az ember visszatér önmagához az állati, biológiai lény ősállapotából (melyben megöli, megfőzi, feldarabolja anyját, testvérét, szeretőjét, stb.), s a tárgyak (luxustárgyak) uralmától (objetizmus) undorodva önmaga lényegét, tudatos életállapotát éli.